Idd ki a piád végre
Oda kell érned 7-re
Te leszel a díszvendége
A szokásos esti bálnak
Hol a legszebb csajok várnak
Ajtódnál sorban állnak
Már nincsen semmi dolgod
Csak az, hogy legyél boldog
Hátradőlsz és mondod:
Így képzeltem el
Ez az, amire vártál
Amit álmaidban láttál
De ne feledd el, ami táplál, az pusztít el
Eszed veszi az egész
Semmi se hajt, csak a pénz
Egyre többet kérsz
Már nem tudod, mennyit érsz
Fellegek közt élsz
Nem látod merre mész
És lelked mélyén az űr
Magába szív, legyűr
A fáradt húr túlfeszül
És akkor pattan el
Mikor úgy érzed, hogy így jó
A farkába harap a kígyó
Ha elfeleded, ami táplál, az pusztít el
Ami táplál, az pusztít el