Képzeletben még
jók vagyunk, mint rég
álmainkban még
minden, minden szép
bárcsak tudnám,
hová s mért tûnt el annyi érzés
fáj, ogy így történt,
a szó is nehéz.

Bántottál, szavad szíven talál
tudom nem számít, mégis fáj.
Bántottál, és most úgy nézel rám,
tõlem ezer mérföldnél is
messzebb vagy talán.

Visszafordulnék
egy bíztató szóért.
Ha úgy volnánk, mint rég
el sem indulék.
Bárcsak azt érezném,
semmiség, ami történt
nem temetném el
a kettõnk szerelmét.

Bántottál, szavad szíven talál
tudom nem számít, mégis fáj.
Bántottál, és most úgy nézel rám -
távolabb vagy minden nappal már
nem hagyod, hogy elmondhassam,
rossz vagy hozzám.

Bántottál,
túl vagy minden csodán,
mi csak ránk várt sok év során.
Bántottál,
s végre látnom kell már,
neked, amit én adhattam,
ennyit ér csupán.